Városlista
2024. november 24, vasárnap - Emma

Hírek

2012. Április 06. 07:05, péntek | Életmód
Forrás: OrientPress

Tojás helyett kullancsot viszünk haza? Így védekezzünk!

Tojás helyett kullancsot viszünk haza? Így védekezzünk!

Aki a húsvéti hétvégén, illetve az azt követő tavaszi szünetben szabadtéri programot tervez, lehetőleg kerülje el a kullancsokban gazdag, sűrű aljnövényzetet, bozótost, és használjon kullancsriasztó szert.

Többek között erre hívta fel a figyelmet Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ biológusa és dr. Lakos András infektológus szakorvos Budapesten, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban tartott sajtótájékoztatón.

Ezekben a hónapokban a legaktívabbak a kullancsok. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és eltávolítjuk, akkor nem kerülhetnek a kórokozók a szervezetünkbe, ugyanis az állat jellemzően csak a beszúrást követő néhány óra múlva juttatja fertőzött nyálát az emberbe. Hazaérve mindenképpen tartsunk kullancsvizitet! 43 kullancsencephalitisként diagnosztizált megbetegedést jelentettek 2011-ben az Országos Epidemiológia Központnak. Ez a 2009-ben (70) és a 2010-ben (50) regisztrált esetszámhoz viszonyítva is csökkenést jelent. 2011-ben 1681 Lyme-kór esetről szereztünk tudomást, ami szintén kevesebb a megelőző két évben regisztráltnál (2009: 1738 eset, 2010: 2355 eset).

A kullancsok elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. Hazánkban mintegy kéttucat fajuk honos. Közülük leggyakrabban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) szív vért emberen, a csípések túlnyomó többségéért a nimfák és a nőstények felelősek. Magyarországon két aktivitási csúcsot figyelhetünk meg: az első március végétől június elejéig tart, a második, kisebb csúcs pedig szeptemberben jelentkezik.

A kullancsok általában a levelek, fűszálak végén kapaszkodnak meg, alkalmas pillanatot keresve arra, hogy az arra járók tollazatára, bundájára, ruházatára felkapaszkodjanak. Rendszerint hajnalban és napnyugta után, a talajtól jellemzően 50-80 cm magasságban várnak „áldozatukra”. A közönséges kullancs legnagyobb számban a gazdag, sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokros-fás területeken fordul elő, de megtalálható városi parkokban, játszótereken, kiskertekben is.

Ha ilyen helyen járunk, akkor használjunk kullancsriasztó szert, illetve lehetőleg zártabb ruházatot vegyünk fel. Hazaérve feltétlenül vizsgáljuk át a bőrfelületet és a befúródott kullancsokat azonnal távolítsuk el. Most aktuálisan szükség lehet az óvintézkedésekre akkor is, amikor gyermekeink keresgélik az elrejtett húsvéti ajándékainkat, tojásokat a kertben, fűben, fák, bokrok között.

A kullancs eltávolítására hegyes végű, patikában kapható, rugós, acélból készült csipeszt használjunk. Fontos, hogy az eltávolításkor a kullancsot a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg és a testét ne nyomjuk össze. A kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatók, így minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomra összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű például otthoni szemöldökcsipesszel próbálkozni. A kullancs eltávolítását követően nem szükséges orvoshoz fordulni, erre csak akkor van szükség, ha a kullancscsípéssel összefüggésbe hozható tünetek jelentkeznek, ebben az esetben viszont minél előbb keressük fel a rendelőt! Amennyiben a kullancs szájszerve beszakad, a tévhittel ellentétben ne tegyünk kísérletet az eltávolítására, mert emiatt gyulladásos bőrreakció alakulhat ki. Várjunk pár napot, ne kenegessük krémekkel, a szervezet majd kilöki az idegen testet. Erről, és további tévhitekről ad tájékoztatást videónkban Dr. Lakos András infektológus: http://youtu.be/Lacu-P0IJo8


Ha már megcsípett minket a kullancs - Lakos András tanácsai:
Ne fertőtlenítsük a csípés helyét, a fertőtlenítő szer ugyanis nem éri utol a véráramba jutott kórokozókat.

Vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk-e meg a kullancsot?
Ne! A kullancsok vizsgálatának nincs értelme, mert:
1. A kullancsok nagy része (akár 50 százaléka, de egyes vizsgálatokban 100 százaléka is) fertőzött lehet Lyme baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni.

2. Sok-sok betegünk volt már, akinek a negatív kullancslelet ellenére a csípés helyén megjelent a Lyme folt, tehát kullancs vizsgálatának negatív eredménye sem jelent biztonságot.

3. Ha a kullancsban Lyme baktériumot mutatnak ki, akkor is csak alig 2 százalék az esély arra, hogy az embert megfertőzi, megtapad a szervezetben és betegséget okoz.

4. A pozitív kullancslelet viszont pánikot kelt a páciensekben, az orvosokat pedig antibiotikum-kezelésre ösztönözheti. A felírt/beszedett antibiotikum azonban többnyire kevés a Borreliák elpusztításához, hiszen kinek lenne kedve a teljes terápiás dózist – 98 százalékos valószínűséggel feleslegesen – beszedni? Ugyanakkor a kisebb dózisban alkalmazott antibiotikum megakadályozza a jellegzetes klinikai tünet, a Lyme folt kialakulását, késlelteti az immunválasz kimutathatóságát, miközben valószínűleg nem pusztítja el a kórokozókat. Ilyen helyzetben évekig rejtve maradhat a fertőzés!

5. A pozitív kullancslelet után szerológiai vizsgálatot javasolnak. A tesztek többsége azonban jelentős százalékban téves pozitív eredményeket ad, tehát itt is jön – az egyébként felesleges – antibiotikum kezelés.


Melyek a kullancseltávolítás során elkövetett leggyakoribb hibák?
A kullancseltávolítást követően ne tegyünk semmit! Ne menjünk orvoshoz! Tapasztalatom szerint a kötelességtudat az orvosokat felesleges és káros ténykedésekre ösztönzi:

Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint azt tévesen mondani szokták), a doktor addig nem nyugszik, amíg azt valahogy el nem távolítja. A szájszerv azonban egy 3 lábú szék lábaihoz hasonlóan szétterpesztett állapotban van rögzítve a bőrben, és ezt egyszerű eszközökkel, tűvel, csipesszel szinte reménytelen vállalkozás eltávolítani. Túl a kellemetlenségen, a beavatkozás következtében gyulladásos reakció alakulhat ki, felmerül a Lyme betegség lehetősége, amit törvényszerűen antibiotikumos kezelés követ.


Még orvosi tankönyvekben is szerepel, hogy a kullancscsípés után adjunk tetanusz elleni oltást. Ugyanakkor kullancs által terjesztett tetanuszról nincs tudományosan megerősített információ, az oltás beadásának kényszere mégis beivódott az orvosi köztudatba.

Az orvosok előszeretettel adnak kullancsencephalitis megelőzésére szolgáló oltást a csípés után. Ez azonban csak akkor hatásos, ha az illető már korábban kapott ilyen védőoltást. A csípés után egy hónapon belül nem szabad az oltási sorozatot megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe.

Gyakran rendelnek – biztos, ami biztos alapon – antibiotikumot a kollégák. Ez kevés ahhoz, hogy a Lyme baktériumot elpusztítsa, de elegendő, hogy a klinikai tüneteket elnyomja, a laboratóriumi vizsgálatokat értékelhetetlenné tegye.

Ha elmarad az antibiotikum-felírás, akkor legalább valami helyi fertőtlenítő szert, antibakteriális krémet biztosan rendelnek. Ezek helyi irritációt, allergiás reakciót okozhatnak, ami azután felveti a Lyme betegség lehetőségét. Súlyos hiba, ha gyulladásgátlás céljából szteroidot tartalmazó krémet alkalmaznak. A szteroidtól a Borreliák ugyanis megvadulnak.

Szinte törvényszerű, hogy kullancscsípés után laboratóriumi vizsgálatra is sor kerül, rendszerint a Lyme-kór igazolására. Mivel a kereskedelmi forgalomban lévő tesztek legalább 25 százalékos álpozitvitással dolgoznak, a páciensnek ekkora esélye van, hogy hetek múlva, amikor a lelet végre megérkezik, antibiotikumot rendelnek számára. Ráadásul a csípés utáni napokban még nincs immunválasz, így a tesztnek negatívnak kellene lennie, tehát a vizsgálatnak ezért sincs értelme. Az a doktor, aki e tekintetben tájékozottabb, hetekkel későbbi időszakban kéri majd a vizsgálatot, de az álpozitivitás aránya ettől még nem változik.

OrientPress Hírügynökség

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 23. 08:25, szombat | Életmód

MME: a Magyarországon áttelelő fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre

A Magyarországon áttelelő fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, meleg helyen történő átteleltetésük felesleges - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken az MTI-vel.

2024. November 23. 08:23, szombat | Életmód

November végén rendezik a 24. Vadlúd Sokadalmat Tatán

Tatán, az Öreg-tó partján november utolsó napjaiban rendezik meg a 24. Vadlúd Sokadalmat - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

2024. November 23. 08:15, szombat | Életmód

Tejsavófehérjét hívott vissza a Nébih!

Fémdarabkák lehetséges jelenléte miatt csokoládé ízű tejsavófehérjét hívtak vissza a napokban, olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményében.