Hírek
2011. November 10. 14:06, csütörtök |
Belföld
Forrás: mno.hu
A bukás hárommilliót vehet ki a zsebünkből
2013. január elsejétől a kormány kivezeti a válságadókat – jelentette be Cséfalvay Zoltán a Világgazdaság csütörtöki budapesti konferenciáján.
Arról is szólt, hogy az euró hosszú évekig elfedte a mediterrán országok versenyképességét. Járai Zsigmond arra emlékeztetett, hogy nem lehet növelni a költségvetési deficitet, ezért a gazdasági mozgástér gyakorlatilag nulla.
Minden gazdaságpolitikai döntés a lehet, a kell és az akarjuk háromszögében születik – mondta el Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. „Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a gazdaság egy gépezet, amihez kell egy masiniszta, aki megnyom egy gombot, és minden jó lesz, de ez egy voluntarista nézet.” Sok millió ember szabad döntése a gazdaság, míg az állam csak a keretfeltételek biztosításával foglalkozik – tette hozzá. Cséfalvay szerint napjainkban nagyon erősen befolyásolja a döntéseket az európai gazdaság helyzete, ami alapvetően egy euróválság.
Az eurózóna szépséghibája, hogy olyan országokat tömörít, amelyek között erős versenyképességi szakadék van, ez főként észak–déli ellentétként jelenik meg. Az optimális valutaunió feltétele az egységes belső piac lenne, de ez jelenleg még nincs meg – tette hozzá. A közös valuta hosszú ideig elfedte a déli országok versenyképességi problémáit, az olcsó pénz többek között beruházási buborékok kialakulásához vezetett (Spanyolország, Írország) – hívta föl a figyelmet az államtitkár. Úgy látja, hogy a déli államok nagyvonalú jóléti juttatásokat tartottak fenn, az állam kicsi, de jól szervezett érdekcsoportok fogságába került. „Maga a helyzet kényelmesítette el ezeket az országokat, kevés külföldi működőtőke érkezett.”
„Ezt senki nem gondolta végig”
Cséfalvay szerint a külföldi tőke átalakítja az ország gazdaságát, és válságállóbb lesz. Míg Görögországban 11 százalék a külföldi tőke aránya, addig hazánkban 71 százalék a GDP-hez viszonyítva – tette hozzá. Ugyanannyi működőtőke érkezik hozzánk, mint amennyit a gazdaság igényel – mutatott rá az államtitkár. Cséfalvay rámutatott arra is, hogy 2011-ben eddig 1,4 milliárd euró közvetlen működőtőke érkezett, míg az újrabefektetések aránya a válság alatt csökkent.
Az elemzők szerint egyik megoldási javaslat a kétsebességes Európa, de annak következményeit senki nem gondolja végig, mivel ez legalább évi 10-11 ezer euró veszteséget jelentene mindenki számára – emlékeztetett az államtitkár. A politikus szerint a válságból a másik kiút a közös gazdasági kormányzás megteremtése, szoros fiskális együttműködés, de ez nagyon lassan lenne megvalósítható – tette hozzá. Mindezek helyett – emlékeztetett Cséfalvay – kompromisszumról kompromisszumra haladunk, a bajba jutottak annyi támogatást kapnak, amivel a víz fölött tudnak maradni.
500 milliárddal csökkenhetnek a terhek
„Egyre kevesebben mentenek meg egyre több országot.” A válságban azok az országok a sikeresek, amelyek képesek gyorsan és proaktív módon válaszolni a mostani bizonytalan és kiszámíthatatlan gazdasági környezetben – hívta föl a figyelmet az NGM államtitkára. Ahhoz szoktunk hozzá, hogy az állam túl lassan lép, de jelen pillanatban gyorsan kell reagálni és korrigálni a lépéseiket – tette hozzá. A politikus idézte Margaret Thatcher volt brit miniszterelnököt, aki szerint a gazdaság problémái nem a gazdaságban keresendők.
A magyar gazdaságpolitika az államháztartás stabilitására és a versenyképesség egyidejű megteremtésére törekszik – ismertette Cséfalvay. A válságadókat 2013. január elsején kivezeti a kabinet – jelentette be az államtitkár. Az üzleti környezetben a társasági adó, és a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése volt a versenyképesség javításának az eszköze – tette hozzá. A további tervek szerint 500 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozói adminisztrációs terheket – hangsúlyozta a politikus.
Cséfalvay elmondta, hogy a foglalkoztatásban az új munka törvénykönyvével, a Start munkaprogrammal, a duális szakképzési rendszerrel kívánják javítani a helyzetet. A versenyképességet javító intézkedések közé tartozik a hatékony állam megteremtése, az önkormányzati és közigazgatási reform révén – hívta föl a figyelmet a politikus. Az NGM államtitkára szerint a gazdaságnak a multikra és a kkv-kra együttesen szüksége van.
Elsőrendű a deficit csökkentése
Nemcsak Magyarországon, hanem az unióban is a költségvetés határozza meg a gazdaságpolitika mozgásterét – mondta el Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke. Az MNB felügyelőbizottságának az elnöke szerint a válság első szakasza egy bankválság volt, míg mostanra ez átment egy költségvetési válságba. „A bankok kimentése költségvetési pénzekből elvezetett egyes államok fizetési képtelenségéhez.” Járai úgy látja, valamilyen adósságelengedésre van szükség a világban, ami Görögország esetén be is következett.
Magyarország is hasonló helyzetbe került 2008-ban, de akkor az IMF és az EU megsegített minket – emlékeztetett a szakértő. Járai szerint mióta tagjai vagyunk az EU-nak, egyszer sem teljesítettük a kritériumokat, és jószerével egyszer sem teljesítettük a saját magunk által beterjesztett konvergenciatervet sem. „Különösen kedvezőtlen megítélés alá esik hazánk, így nem véletlen, hogy elsőrendű cél a deficit csökkentése.” Ez nem helyes, de nem lehet mást tenni – tette hozzá.
Fenntartható lesz a finanszírozás
Járai emlékeztetett arra, hogy nem lehet növelni a költségvetési deficitet, ezért a mozgástér gyakorlatilag nulla. A jövő évről elmondta, hogy egyre rosszabbak a kilátások az unióban. Az eurót csak úgy lehet megmenteni, ha a tagállamok gazdaságpolitikáját még jobban összekötik – tette hozzá. A nem eurózóna-tagállamok között az említett múlt miatt az egyik gyenge láncszem vagyunk, de meggyőződésem, hogy mindenáron meglesz a deficit betartatása – vélekedett Járai.
A volt jegybankelnök szerint nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem teljesítjük a 2,5 százalékos deficitet, mivel így fenntartható lesz az ország finanszírozása. Emlékeztetett arra is, hogy vannak bizonytalanságok a büdzsében, de annak betartása a gazdaság stabilizálásának a legfontosabb eszköze. Járai elmondta, hogy a gazdaság stabilizálása a devizakitettség csökkentése és a bizalom helyreállítása révén lehetséges.
Van egy jó hír
Jó hír, hogy hazánkból nem fog kiindulni fizetési válság sem jövőre, sem 2013-ban – hangsúlyozta a szakértő. „Az utóbbi időben távolabb vagyunk a válság központjától, de az első tíz dominóban benne vagyunk.” Ha tovább fokozódik a válság, egyre nehezebb helyzetbe jut a gazdaság, és várhatóan tovább lassul a hazai növekedés – mondta a volt pénzügyminiszter. Járai szólt arról is, hogy a közeljövőben gyors növekedéssel nem lehet számolni.
„Az egyetlen recept a növekedésre a versenyképesség növelése, elsősorban a túlburjánzó bürokrácia csökkentésével.” Úgy látja, sokáig fog tartani, míg Magyarország gyorsabb növekedési pályára állhat, de a költségvetési stabilizálás megteremti ennek minimális feltételét.
„Ezt nem tudom elfogadni”
Egyetértek azzal, hogy csak a munkával lehet kibontakozni, de nem lesz növekedés addig, amíg a fundamentumok olyanok, amilyenek – hangsúlyozta Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója. Valahogy az egyensúlyt meg kéne találni, de nem tudom elfogadni, hogy többek között a kutatás-fejlesztésre jóval kevesebb jut – tette hozzá.
A közgazdász szerint a multinacionális vállalatok hatása egyértelműen pozitív a magyar gazdaságra. A multik bejövetele hazánkba bővítette a termékpiacot a hazai vállalatok számára is, új igényesebb munkaerőtípusok jelentek meg – hívta föl a figyelmet az egyetemi tanár. Negatív hatások közé tartozik az alacsonyabban képzett munkaerő kiszorulása, és az árleszorító hatás – ismertette Chikán. Úgy látja, hogy a multinacionális cégek megjelenése révén erősödik az innováció és a verseny intenzitása, míg bizonyos hazai vállalatok kiszorulnak bizonyos ágazatokból, és így munkahelyek szűnnek meg.
Szelekciós hatás is van
Chikán ismertetése szerint a villamosenergia-iparban lezajlott privatizáció jelentős megrázkódtatásokat okozott, míg a verseny megjelenése döntően az EU-nak köszönhető. A verseny a fogyasztói piacon gyakorlatilag megszűnik – tette hozzá. A járműiparban lévő viszonyok kapcsán úgy fogalmazott, hogy igen erős a verseny az ágazaton belül, de a beszállítók a hazai kkv-khez köthetők.
A multik megjelenése alapvetően megváltoztatta a versenyviszonyokat, növelik a gazdaság hatékonyságát, ebből kifolyólag ugyanakkor jelentős szelekciós hatásuk van – fogalmazott a szakértő.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 24. 12:52, vasárnap | Belföld
Czomba Sándor: dinamikus lesz a bérnövekedés a következő években
2024. November 23. 08:23, szombat | Belföld
Mávinform: helyreállították a pénteken leszakadt felsővezetéket Kelenföldön
Valamennyi vágányt átadtak a vonatforgalom részére Budapesten, a kelenföldi állomáson, miután szombaton hajnalban befejezték a pénteken leszakadt felsővezeték végleges helyreállítását
2024. November 23. 08:22, szombat | Belföld
Orbán Viktor: december 12-én szavazhatják meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozását
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben arról a magyar előterjesztésről, amely Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól -
2024. November 23. 08:20, szombat | Belföld
Kövér László: lehetőséget kell adni a tehetség és a szorgalom kibontakozásának
Fontos, hogy lehetőséget adjunk a gyerekekben meglévő tehetség és szorgalom kibontakozásának, az ösztöndíjrendszer pedig biztonságot ad tanulmányaikhoz –